Bár a stresszt sokan korunk népbetegségének tartják, valójában nem is betegség! A stressz a szervezet, az idegrendszerünk válaszreakciója a minket érő külső ingerekre, valamint a bennünk levő belső feszültségre. Így tehát ha jobban belegondolunk, megérthetjük, hogy teljesen természetes velejárója mindennapjainknak. Valamekkora stresszre szükség is van ahhoz, hogy a bennünket körülvevő környezetből érkező ingerekre reagáljunk. Gondoljunk csak bele, milyen sivár életünk lenne, ha egész nap nem történne velünk semmi, csak egy ingerszegény szobában ücsörögnénk!
A stressz már csak azért sem korunk jellegzetessége, mert jelensége az ősidőkre nyúlik vissza: az ősember életében is jelen volt, emiatt tudott elmenekülni egy veszélyhelyzetből, pl. a veszélyes állatok elől. Az ember szervezete képes a normál mértékű stresszt kockázatok nélkül kompenzálni. Ennek legegyszerűbb formája a regeneráció vagy az alvás, amelyek biológiai folyamatai pont ebben segítenek: “feltöltik” a stressz okozta negatív hatások miatt lemerült szervezetünket.
Akkor hát mi a probléma a stresszel?
Kutatások szerint, ha a szokványosnál több stressz ér bennünket és/vagy ha nem tudunk megfelelően pihenni, regenerálódni, akkor a testünk állandó stresszterhelése számtalan krónikus testi panaszt idézhet elő. Ezek lehetnek például a magas pulzus, magas vérnyomás, felfokozott testi reakciók, az állandó idegrendszeri készültség miatti fáradtság és a fokozott mértékű fiziológiás működés, de pl. az alvászavarok vagy a függőségek kialakulása is sokszor erre vezethető vissza.
Az életmód, ahogy a XXI-ik században élünk, a folyamatos pörgés, rengeteg impulzus, kütyük, számítógépes munkavégzés, a nyüzsgés és úgy általában minden, ami körülvesz bennünket, már eleve magasabb szintű stressz terhelést jelent, mint amihez az emberi szervezet korábban hozzászokott. Ráadásul vannak közöttünk sokan, akik még a többiekhez képest is erősebb stresszben végzik a munkájukat (nagy felelősséggel járó, vagy veszélyes munkakörben, vagy több műszakban dolgozók).
A következő példában egy 35 éves hölgy egy napjának stressz-feltöltődés grafikonját látjuk (pirossal jelöltek a stresszreakciók, zölddel a feltöltődések, minél magasabb az adott oszlop, annál erősebb a pillanatnyi reakció). Az illető hölgynek, aki egy telekommunikációs szolgáltatónál középvezetőként dolgozik, ezen a pénteki napján legalább 60%-ban a stressz reakciók uralták az idejét és látható az is, hogy a napközbeni munkaidőben semmilyen regenerációra nem volt lehetősége. Este 7 óra felé a vendégség ideje alatt volt némi feltöltődés, illetve 22 óra körül elszundikált, ez az 1 óra volt a leghasznosabb a regeneráció szempontjából. A túlzott mértékű stressz lenyomata már az éjszakai alvásban is megjelenik, kiolvasható, hogy annak csak 44%-a volt pihenés, a piros szakaszok szemmel láthatóan bőven jelen vannak már éjszaka is! A teljes napjában látható intenzív stressz láttán már érthető a magasabb, átlagosan 80-as pulzusa (ráadásul ez nem fizikai aktivitásból ered). Különösen szomorú, hogy alvás alatt sem csökken túl sokat a szívverése a nappal jellemzőhöz képest. Sajnos a hölgy ezzel az életmóddal a magas vérnyomás ill. a fenti betegségek bármelyikének előszobájába került.
A stressz leküzdését nehezíti, hogy a szükségesnél jóval kevesebbet mozgunk és a nagy pörgés közben gyakran az ideális mértéknél kevesebbet is alszunk. Ezt tetézi, hogy már a pihenésünket is megzavarja az életmódunk: gondoljunk csak pl. a TV előtt elalvásra vagy arra, hogy reggel szinte az első mozdulatok egyike az, hogy az okostelefonunkhoz nyúlunk, szinte folyamatosan “online”, elérhető üzemmódban vagyunk a külvilág számára.
Minél jellemzőbb ránk ez a fajta életmód és minél régebben tart, annál nagyobb a kockázata annak, hogy mivel a szervezetünk nem tud kellőképpen “visszatöltődni”, előbb kisebb, majd egyre súlyosabb betegségeket szerezhetünk és emiatt az sem véletlen hogy a leggyakoribb halálokok (szív-és érrendszeri valamint a daganatos betegségek) első számú oka a stressz!
A jó hír az, hogy a megoldás kulcsa a magunk kezében van, mert van módunk változtatni ezen az állapoton! Nemcsak drasztikus változtatásokkal, hanem már sok kis apró lépéssel is segíthetünk a szervezetünknek!
A teljesség igénye nélkül pár tanácsot érdemes megfogadni ahhoz, hogy a bennünket körülvevő stresszt kordában tarthassuk:
Az egészségedért senki más, csak saját magad vagy felelős. Ne várj másra, dönteni, változtatni senki nem fog helyetted. Kezdd el még ma!
A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél
A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát
Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai
Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára.
COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?
? Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? ? Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? ? Mik a hosszú távú egészség pillérei? A