Kevés szó esik arról, hogy a COVID-19 világjárvány leginkább a táplálkozásunkkal kapcsolatos rossz döntéseink miatt kockáztatja az egészségünket! A maszkviselés kapcsán gyakran előkerül a vírus légúti úton való terjedése megakadályozásának vagy lelassításának jelentősége, ám ez csak az egyik része a fontos tanulságoknak.

Egy nemrég megjelent amerikai tanulmány megállapításai szerint ugyanis akiknél a betegség súlyosabb formája jelentkezett, ne adj’ Isten a vírus áldozatai lettek, azok közül 10-ből 9-en krónikus, életmóddal összefüggő betegségekben szenvedtek (ilyenek pl. a 2-es típusú cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, elhízás). Ez az arány hazánkban is hasonló, a vírus áldozatai közül kb. 80-82%–nyit tettek ki az ún. metabolikus szindrómára visszavezethető alapbetegségekben érintettek. Ezeknek a betegségcsoportoknak nagy része pedig a táplálkozással (és persze az életvitellel) függ össze!

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

A tanulmány szerint a súlyos lefolyású COVID-fertőzések kiemelkedően nagy arányban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségbenszenvedőknél – nem számítva az esendőbb idősebb generációt. Más jellemzők előfordulását is vizsgálták a kutatók, de lényeges különbséget a súlyos lefolyású COVID-betegségben szenvedőket illetően nem találtak sem nemek, sem pedig etnikai sajátosságok alapján.Kórházba 5-6-szor nagyobb arányban kerülnek olyanok, akik a fenti betegségek valamelyikében szenvednek és sajnálatos módon a halálesetek is tízszer gyakoribbak ezen betegek körében.

Mit tegyünk a tányérunkba, ha ezekben a betegségekben érintettek vagyunk?

Természetesen elsősorban ésszerű, de határozott lépésekkel óvjuk magunkat és a veszélyeztetetteket! Különösen fontos a fertőzések kockázatának minimalizálása maszkviseléssel, otthoni munkavégzéssel, digitális kapcsolattartással és a környezetünk rendszeres fertőtlenítésével.

Ugyanakkor minden krónikus betegségnél kiemelkedően fontos a diéta tartása és az immunrendszer támogatása. Veszélyes ugyanis, ha a mozgásszegény életmód kalóriában gazdag táplálkozással párosul. Ezért minden diétát igénylő betegségben a korlátozott mozgás és vásárlás mellett is lényeges az étrendi javaslatok megfogadása, mivel a megfelelő táplálkozás is a védekezéshez szükséges külső erőforrást biztosítja számunkra.

Cukorbetegeknél az előírt, dietetikussal egyeztetett és átbeszélt diéta megvalósítása segíti a vércukorértékek előírt tartományban tartását. Minél gyakrabban van a glükózszint a referencia tartományon kívül, annál inkább gyengül az immunrendszer védekező képessége! A járványhelyzetben pedig a cél az immunrendszer erősítése. A rendszeresség nemcsak a hétköznapi tevékenységekben, hanem az étkezések mennyiségének és időpontjának megvalósításában is segít. Figyeljünk oda a gyors és lassú szénhidrátok fogyasztásával kapcsolatos ajánlások betartására, például meghatározott időpontokban építsünk be tízóraira vagy uzsonnára élőflórás joghurtot, gyümölcsöket. A zöldségek és teljes kiőrlésű készítmények nemcsak a vércukorszint megfelelő szinten tartásában segítenek, hanem prebiotikummal is ellátják a szervezetet. Amennyiben egy cukorbeteg koronavírus fertőzött lett, számára a Magyar Diabetes Társaság (MDT) iránymutatása cukorbetegek részére kiadvány nyújthat célzott segítséget.

Amennyire csak lehet, válasszuk a friss árukat, gyümölcsöt-zöldséget, amelyek természetes formában tartalmazzák a vitaminokat, ásványi anyagokat és jótékony beltartalmi jellemzőkkel bírnak. Az immunrendszerünk általános védelmi szerepet lát el a fertőzésekkel szemben és bár a krónikus betegségek nem egyik napról a másikra gyógyíthatóak, de az ellenállóképességünk erősítésével a fertőzés esetleges szövődményeit is enyhíthetjük.

A szervezet ellenálló képességét, az immunrendszert különböző vitaminok szedésével erősíteni lehet. Vírusellenes vitamin nincs, de a szervezet védekezésében meghatározó sejtjeink működése külső támadás esetén nagyobb mértékben igényelhet külső erőforrásokat. A C- és D-vitamin esetében nem a speciális hatásaik, hanem az általános kondicionáló szerepük fontos. További szempont, hogy a fokozott sejtanyagcsere olyan saját anyagok termelését is megemeli, amelyek nagyobb mennyiségben képződve károsítóvá válhatnak, és többek között ezek ellen is véd a C-vitamin, illetve a szelén és a cink.

Az egészséges bélflóra, a mikrobiom alapvető szerepet játszik a test fertőzés elleni immunválaszában és az általános egészség fenntartásában. A mikrobiom épségének fenntartását támogató étrend tulajdonképpen nem más, mint a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelynek kiemelendő része a fermentált, élőflórás tejtermékek (kefir, joghurt, joghurtital).

A humán bélmikrobiom összetételét befolyásoló tényező a megfelelő, prebiotikushatású élelmirost bevitel is, így a bélflórát támogató étrend része a naponta fogyasztott savanyított tejtermékek fogyasztása mellett a változatos forrásból származó rostfogyasztás is. Az ajánlott napi rostbevitel felnőttek számára 25-30 g, bőséges folyadékfogyasztás (legalább 8 pohár folyadék) mellett. A probiotikumok megtalálhatók még a fermentáció révén a kovászos uborkában, savanyú káposztában is. A probiotikumok szaporodását, a káros baktériumokkal szembeni túlsúlyba kerülését segítik a prebiotikumok, melyek ez előbbiek kizárólagos tápanyagai. A prebiotikumok gazdag forrásai a csicsóka- és a cikóriagyökér, a vörös-, póré- és fokhagyma, az articsóka, hüvelyesek, a zabpehely, a búza, a banán, az érett sajtok, azaz alapvetően a nyers gyümölcsök, zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonák. A polifenolok serkentik a probiotikumok szaporodását. Elsősorban gyümölcsökben, zöldségekben, magokban találhatók meg: magas polifenol tartalmuk van például a bogyósgyümölcsöknek, meggynek, cseresznyének, a teaféléknek, különböző hagymáknak, vöröskáposztának, céklának, brokkolinak. Egy tálka zabpehely élőflórás joghurttal, idénygyümölccsel, vagy savanyú káposztasaláta almával, olívaolajjal, esetleg idénysaláta áttört fokhagymával és bazsalikommal ízesített joghurtöntettel pro- és prebiotikumban gazdag finomság. Az egészséges táplálkozás az egészséges bélflóra kulcsa. Zsír és fehérje túlfogyasztás esetén megváltozik az összetétele a bélflórának.

Mindemellett fontos a rendszeres aktivitás is, hiszen a bezártság amúgy is ellustít bennünket, illetve a „bespájzolt” tartós élelmiszerek nagy arányú fogyasztásával épphogy nem csökkentjük, hanem növeljük a túlsúly kockázatát.  

Táplálkozzunk tehát sokkal tudatosabban, mozogjunk rendszeresen, legyünk sokat a friss levegőn (kerülve a zsúfolt helyeket), hogy segítsünk a szervezetünknek eredményesen megküzdeni a vírussal. Ha így teszünk, nemcsak a járvány alatt, hanem azt követően is sokkal ellenállóbbak maradunk!