„Végső soron mindent, amit egy adott ember, egy adott helyzetben értékesnek talál, vagy ott és akkor segítséget nyújt neki, erőforrásnak tekinthetünk.” (Nestmann (1996))
Sokunknak az olvasás az egyik olyan dolog, amit erőforrásnak tekinthetünk. Örömet okoz, szívesen csináljuk. Sok mindent elolvasunk.
Ez alapvetően jó dolog, frissen tartja a szellemet, információhoz, tudáshoz jutunk általa. Ugyanakkor érdemes jól meggondolni, mit olvasunk. Figyeljünk oda, hogy a választott olvasmányaink között több olyan legyen, ami jó a léleknek, mert hosszú távon a testünk is azt fogja meghálálni.
Mégis mennyire hat a testünkre mindez?
Amennyiben egy szóval szeretném jellemezni: nagyon!
Bővebben egy saját példán keresztül hadd szemléltessem. Gyerekkorom óta nagyon alacsony a vérnyomásom és emiatt, na meg az íze miatt, rendszeresen kávézom. Így volt ez az egyik olyan reggelen is, amikor vért adni indultam. Megittam a dupla kávét, letekertem 8 km-t bringával a munkahelyig, majd átsiettem vért adni. Ott az orvos megmérte a vérnyomásom és mondta, hogy olyan alacsony az érték, hogy így nem engedhet vért adni. Csináljak valamit, hogy egy kissé feljebb menjen.
Mondtam neki: „Rendben, akkor beszélgessünk a politikáról vagy a COVID-ról”. Ahogy ezekre a témákra gondoltam, 10 perc múlva a vérnyomásom felment annyira, hogy adhattam vért.
Ezek a témák a mindennapjaink részei, a gond azzal volt, ahogyan rám hatott. Mégpedig valószínűleg azért, mert ahogy elkezdtünk beszélgetni, rögtön beugrottak a social media tartalmak és a kommentek. Vannak köztük olyanok, amit butaságnak gondolok, nagyban eltér a véleményemtől, értékrendemtől vagy agresszívnek érzek. Ezek rám nézve mérgezők, ha elolvasom. Természetesen nincsen semmilyen hatásuk, ha távol tartom magam ezektől a tartalmaktól, megválogatom, hogy milyen cikket, bejegyzést, kommentet nézek meg.
Mit olvassunk tehát?
Ehhez válaszoljuk meg azokat a kérdéseket, hogy mi az, amit örömöt okoz nekünk, amit szívesen csinálunk és milyen téma iránt érdeklődünk? Mindenkinek magának kell éreznie, hogy milyen hatással van rá egy tartalom és eldöntenie ennek tudatában, hogy mennyi időt és energiát szentel neki. Vagy épp, hogy a céljai eléréséhez mi kell. Mint a fenti példában, ahol nekem konkrétan jól jött, hogy az engem frusztráló tartalmakra gondolhattam, rögtön felment a vérnyomásom és akkor és ott pont arra volt szükségem. Ugyanakkor mélyen megdöbbentett, hogy azonnali, mérhető hatása volt! Pontosan ezért érzem úgy, hogy szeretném minél több emberrel megosztani ezt a tapasztalatot, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb életet élhessünk. Annyi olyan dolog van, amire nincs ráhatásunk, figyeljünk oda arra, amire van.
Mindezek alapján olvassunk sok, szívünkhöz közel álló cikket, könyvet, véleményt és csak annyi egyebet, amivel bosszantjuk magunkat, amennyire a céljainkhoz szükségünk van, vagy ami információ elengedhetetlen a mindennapjainkhoz. Olvassuk jól-létre magunkat!
A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél
A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát alszanak éjszakánként,
Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai
Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára. Okos edzésmunkával
COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?
? Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? ? Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? ? Mik a hosszú távú egészség pillérei? A Legyek jól!