Amikor változtatni szeretnénk magunkon, az pont olyan, mint amikor veszünk egy új cipőt. Két út van, bár mindkét út eleje együtt indul… Megvettük az új cipőt, a gyönyörűséget… Alig várjuk, hogy felvegyük… Izgatottak vagyunk… Nézegetjük otthon, kivesszük a dobozból, próbálgatjuk különböző ruhákhoz… Elérkezik a nap, amikor felvesszük! Itt még csak egy út van. Az első órában minden rendben van. A második órában már érezzük, hogy egy kicsit nyomja a lábunkat. A harmadik órában már szeretnénk többet ülni, mert a csodaszép új cipőnk kidörzsölte a lábunkat. Vízhólyag is lett rajta. 🙁 Hazamegyünk, levesszük a cipőnket.
Itt válik el az út kétfelé.
Az egyik irány: soha többé nem vesszük fel újra a cipőnket, mert úgy érezzük, cserben hagyott. Visszakerül a dobozába a szekrénybe, vagy elajándékozzuk, hogy ne is emlékeztessen arra a szomorú napra, amikor először és utoljára volt rajtunk. Mi sem változunk semmit.
A másik irány: 1-2 napig pihentetjük a lábunkat, megvárjuk, míg begyógyul a seb. Majd újra felvesszük a cipőt, most már az eddigi tapasztalattal felvértezve előre beragasztjuk azt a helyet, ahol a seb keletkezett. Így indulunk útnak, ama biztos tudatban, hogy most jó lesz. Jó lesz? Lehet. Lehet, hogy ennyi volt a megoldás. Az is előfordulhat, hogy most egy másik helyen fogja nyomni a cipő a lábunkat. Ez sem veszi el a kedvünket, mert már tudjuk a megoldást. Megint pihentetjük a lábunkat egy kicsit, közben átgondoljuk, hogy mit lehetne másképp, hova kellene tenni a ragasztót, esetleg harisnyát kell felvennünk. Pár nap múlva újra próbálkozunk. Egészen addig, amíg a cipő szinte eggyé válik velünk. Olyan lesz, mintha egy másik bőrünk lenne a lábunkon. Kényelmes és még mindig gyönyörű. Sőt, most már az együtt töltött napok miatt ragaszkodunk is hozzá. Kialakult egy bensőséges kapcsolat a cipő és köztünk. Ezt mások is észreveszik. Megdicsérik a cipőnket és bennünket is. “Milyen jól áll! Milyen csinos vagy benne! Milyen szép kerek tőle a vádlid!” Mi boldogan, elégedetten viseljük tovább.
Ilyen az az érzés is, amikor változunk, amikor változtatni kell magunkon. Kevesebbet enni, többet mozogni, leszokni a cigarettáról, hamarabb menni lefeküdni… Nehezen megy az eleje, de ha kitartunk, korrigálunk, próbálkozunk, akkor előbb-utóbb sikerünk lesz, amit mások is észrevesznek és megdicsérnek: “Milyen jól nézel ki!” Épp mint bennünket az új cipőnkben!”
Amit ha elástunk volna a szekrény mélyére, vagy elajándékoztunk volna, akkor nem tapasztalhatnánk meg talán sosem. Változtatni sokszor fáj, de végül is érdemes. Hiszen ki ne szeretné, ha megdicsérnék? Pláne ha mások mellett mi magunk is elégedettek lehetünk, hiszen megdolgoztunk egymásért mindketten: a régi és az új énünk.
A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél
A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát alszanak éjszakánként, jelentős fejlődésbeli és teljesítési különbségeket mutatnak azokhoz képest, akik a szükséges órákat megalusszák. A memóriáért, az intelligenciáért felelős agyi régiókban keletkező változásoknak hosszú távú negatív
Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai
Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára. Okos edzésmunkával meg lehet előzni a túlterhelést, a teljesítmény visszaesését és az egészségügyi kockázatokat is, de ehhez néhány alapvető elvet be kell tartani. Elöljáróban annyit, hogy az
COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?
? Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? ? Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? ? Mik a hosszú távú egészség pillérei? A Legyek jól! egészségtudatossági portált a COVID első hulláma alatt indították el a Palotanegyed praxis orvosai és egészségfejlesztési szakemberek. A rendelőkben és a kiadóban egyaránt sokat foglalkoztunk azzal,