Egyszerű tipp a testi-lelki egészséghez: irány ki a zöldbe…!

A napsütéses órák növekedésével, az idő melegedésével, a virágszirmok megjelenésével, a több mozgással töltött perccel lassan búcsút mondhatunk a tavaszi fáradtságnak. Ki ne érezne feltöltődést a bimbózó levelek, a balzsamos virágillat, a nyíló virágok színkavalkádja vagy a kezdődő madárcsicsergés hallatán? Ki ne frissülne fel a friss tavaszi levegőtől? Nem csoda, ha azt érezzük egy-egy tavaszi napsütésben töltött nap után, hogy újjászülettünk: kevesebb stressz ér bennünket, kellemesen elfáradunk, jobb az étvágyunk és jobban is alszunk. Mindez nemcsak a lelkünk egyensúlyára, hanem a testünk egészségére is jótékonyan hat!

Egy amerikai kutatás szerint (amelynek eredeti angol nyelvű összefoglalója itt olvasható) első hallásra bármily furcsán hangzik, de az otthoni kertészkedés lehet a jóllétünk egyik kulcsa. Ez ugyanis a mostani társadalmi betegségek többségére (pl. a túlhajszoltságra, az sok ülőmunkára, a folyamatos agyalásainkra, a növekvő stresszre vagy a bezártságra) megfelelő választ adhat. Ezt egy amerikai nagyvárosban, Minneapolisban több, mint 370 főt lefedő kutatással bizonyították, ugyanis azok az emberek, akik idejüket rendszeresen a kertben, a balkonon vagy a lakásban növényekkel körülvéve töltötték, nagyságrendekkel boldogabbnak vallották magukat, amikor érzelmi jóllétükről kérdezték őket. És ez még hagyján, de emellett sokkal többen találták úgy, hogy életüknek van értelme és a jó értelemben vett felelősség, gondoskodás érzete is sokkal erősebb volt esetükben. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy általában véve mitől boldogok ezek az emberek (ez még a járvány előtti időkben volt) és a kertészkedés stabilan az első harmadba került a barátokkal töltött idő, a szórakozás vagy a játék közé. 

Amellett, hogy a kertészkedés eredményei „kézzel foghatóak”, hiszen a növények meghálálják a törődést és a gondoskodást, más jótékony hatásai is vannak. Ilyenek például a színek, elsősorban a zöld. Életünk, különösen a nagyvárosokban élőknél és még inkább a bezártságba kényszerülteké, jelentősen elszürkült. A kutatások úgy találják, hogy a zöld szín megnyugtat, mindemellett nem véletlen, hogy az egészség színe is egyben. Ezért hasznos az időnket a természetben, zöldövezetben tölteni vagy növényekkel körülvenni magunkat, hiszen így tudattalanul is egészségesebbnek érezzük magunkat. Egy hosszú évekig tartó amerikai vizsgálatban tárták fel, hogy a városlakók között szignifikánsan nőtt az egészségérzet, ha a betonrengetegben parkokat és közösségi kerteket létesítettek, fákat ültettek, illetve a kopár színeket is természetközeliekre cserélték a házfalakon. Az évekig tartó adatfelvétel során bizonyítást nyert, hogy az ott lakók közérzete javult, egészségkilátásaikat jobbnak értékelték, de emellett egészségi mutatóik is javultak (alacsonyabb pulzust és kevesebb gyógyszerfogyasztást mértek). Egy húszezer főt meghaladó angliai felmérés eredményei alapján összefüggést találtak az egészségérzet és az élettel való elégedettség, illetve a szabadban töltött idő között. Egészen pontosan azoknál, akik legalább heti 2 órát töltenek a természetben, sokkal többen számoltak be boldogságról és jóllétről. 1-2 éve érkezett hír arról, hogy Nagy-Britanniában az orvosok már receptre írják fel a szabadban töltött időt a jobb közérzet, erősebb immunrendszer, a lelki betegségek megelőzése és végső soron a kevesebb kórházban töltött idő érdekében. A kísérlet 4 hónapja alatt a páciensek 80%-a arról számolt be, hogy kevesebbszer kellett találkoznia az orvosával. Ez hát a zöldövezet közvetett egészségügyi hatása!

Idéntől sokan lehetőségként élik meg a bezártság miatt kapott extra órákat. Az utazás rovására nyert szabadidőt vagy az otthon töltött rugalmasabb munkaidő-beosztást környezetük ápolására, hobbira, kertészkedésre vagy több szabadban töltött időre fordítják. Egy másik cikkünkben utaltunk rá, hogy azok, akik pl. testmozgásra fordítják a felszabadult időt, átlagosan 45 perc plusz alvásidőt és jobb minőségű éjszakai feltöltődést „kaptak cserében”. A természetközeliséghez kapcsolódó szokások újraéledőben vannak, sokan maguk termesztik a konyhai alapanyagok egy részét, nem számít, hogy éppen egy társasház balkonján vagy egy kertes házban teszik. A növények között töltött idő nemcsak pszichésen térül meg, hanem fizikailag is: egy kiadós ásás, favágás vagy gereblyézés felér akár egy-egy edzéssel is, ha nem csak immel-ámmal, hanem teljes erőbedobással csináljuk. Ha szerencsénk van, akkor emellett sokat lehetünk friss levegőn is, a növények fejlődnek és virágokat vagy termést hoznak – minden adott lehet tehát ahhoz, hogy jól legyünk és egészségesek is maradjunk! Ki a szabadba tehát, gondozzuk a növényeket és vele a lelkünket és a testünket is!

A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél

A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát alszanak éjszakánként, jelentős fejlődésbeli és teljesítési különbségeket mutatnak azokhoz képest, akik a szükséges órákat megalusszák.  A memóriáért, az intelligenciáért felelős agyi régiókban keletkező változásoknak hosszú távú negatív

Tovább olvasom »

Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai

Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára. Okos edzésmunkával meg lehet előzni a túlterhelést, a teljesítmény visszaesését és az egészségügyi kockázatokat is, de ehhez néhány alapvető elvet be kell tartani. Elöljáróban annyit, hogy az

Tovább olvasom »

COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?

? Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? ? Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? ? Mik a hosszú távú egészség pillérei? A Legyek jól! egészségtudatossági portált a COVID első hulláma alatt indították el a Palotanegyed praxis orvosai és egészségfejlesztési szakemberek. A rendelőkben és a kiadóban egyaránt sokat foglalkoztunk azzal,

Tovább olvasom »