A modern életstílusunkat jellemző mozgáshiány számos negatív hatással van a szervezetünkre nézve. Azon a helyzeten, hogy a világ egyre inkább ezen irány felé alakul változtatni nem tudunk, hiszen sokunkat íróasztal, számítógép elé köt a munka. Azt azonban, hogy hogyan javíthatunk helyzetünkön és a maradék szabadidőnket hogyan töltjük el, igazán csak rajtunk múlik. Befolyással tudunk lenni életünkre, tehetünk egészségünkért!
2018-ban készült felmérés szerint Magyarországon, a felnőtt lakosságunk 33%-a folytatott az egészségre pozitív hatással bíró elegendő testmozgást, tehát 67% nem mozog annyit, amely az egészséges állapot fenntartását szolgálná, azt kedvező irányba változtatná.
A Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Kar által elkészült egy jelentés, miszerint a Covid első hulláma negatívan hatott a fizikai aktivitásunkra. A vírus fékezésére irányuló intézkedések, a kijárási tilalmak, a közösségi távolságtartás, egyéb karanténintézkedések és a saját egészségünk védelme érdekében tett egyéni törekvéseink, az alapból rossz fizikai aktivitásunkhoz fűződő szokásrendszerünkre erősítettek rá.
Egy neves sportorvoslással és egészségtudománnyal foglalkozó szakfolyóirat (Sport Medicine and Health Science) megírta a járvány során felerősödött inaktivitásunk egészségre gyakorolt hatását, emellett praktikus tanácsokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogyan vegyük fel a harcot a vírussal szemben és hogyan óvjuk meg egészségünket a táplálkozás, és a mozgás által.
A következőkben szeretném ismertetni a legfontosabb tudnivalókat a fizikai aktivitás vonatkozásában.
Azokat a kulcsfontosságú tényeket emeltem ki, melyek meghatározzák egészségünket, mi több befolyással bírnak a Covid fertőzés okozta tünetek súlyosságára és a betegség lefolyásának kimenetelére is.
A pandémia átírta az aktivitásunk, a szabadtéren töltött idő, a „mobilis életünk” normál esetben zajló jellemzőit is. Az emberi szervezet a mozgásra lett kitalálva, génjeibe kódolva az egészséges működésben a mozgásnak meghatározó szerepe van.
Azonban körültekintőnek kell lennünk, ugyanis Covid fertőzés esetén folytatott fizikai aktivitásnak a szív és érrendszerre ható negatív eredményeit is tapasztaljuk.
Az influenzát és koronavírust kísérő izomfájdalmak, a vírussejtek leküzdésére felszabaduló citokinek (immunválaszért felelős sejtek) megindulásának köszönhető tünetek. A túlzott működésüknek eredményeként a vázizmok és a szívizomzat egyaránt érintetté válhatnak, azokat károsíthatják. A szívszövetek megbetegedése, a szívizom gyulladásához, akár infarktusához, arritmiájához vagy egyéb rendellenes működéséhez vezethetnek. Az artériákat irritáló gyulladás az artériák belső falán vérrögképződéssel járó folyamatokat produkálhat. A fertőzöttség ideje alatt folytatott testedzés növeli a szívkárosodás kialakulásának kockázatát. A szívet érintő tünetek légzőszervi panaszok enyhülését követően is jelentkezhetnek, vagy akár a fertőzés lezajlása utáni időszakra is kiterjedhetnek. Fontos megemlíteni, hogy a vírus okozta izomfájdalmakra szedett non-szteroid gyulladáscsökkentők, alapjáraton növelik a szívbetegségek kockázatát, fokozhatják annak kialakulását.
A pozitív oldalon, természetesen továbbra is ott áll az a tény, hogy a mozgás a legjobb orvosság, élteti szervezetünket, annak karbantartásához, egészségéhez elengedhetetlen.
Egészen egyszerűen csak észszerűen kell cselekedünk!
Ha egészségesek vagyunk, továbbra is maradjunk fizikailag aktívak, találjuk meg a módját, hogy a másoktól való távolság megtartásával kijárjunk a szabad levegőre mozogni. Néhány új elmélet szerint a futás és biciklizés alatt a légzés során erőteljesen kiáramló levegő elkerülésének érdekében ahhoz, hogy a fertőzött személy mögött közvetlenül haladó személy tiszta levegőben maradhasson, séta esetén 5 méter, futás esetében 10 méter, biciklizés során 20 méter kell, hogy legyen. A fizikai aktivitásunk mértéke a napi lépéseink számában meghatározva: napi 1500 lépés alacsony fizikai aktivitási szintnek felel meg, míg a napi 10 000 magasnak tekinthető.
Ha a fertőzés tüneteit vélnénk felfedezni magunkon, ne erőlködjünk, hallgassunk az épp észre, testünk jelzéseire és hagyjuk abba a fizikai igénybevételt. Jelenlegi adatok szerint a klinikai gyógyulás az enyhe lefolyású fertőzések esetén a tünetek megjelenésétől számított megközelítőleg 2 hét, a súlyosabb esetekben 3 vagy annál több hét. Enyhe lefolyású fertőzés esetén, a teljes gyógyulást követően lassan, fokozatosan térjünk vissza aktivitásunkhoz. Súlyos esetekben viszont ajánlott a fizikai aktivitás megkezdése előtt képalkotó vizsgálatot csináltatni. A teljes felépülés függ az eset súlyosságának lefolyásától és időtartamától, minden egyén másképp reagál és másképp gyógyul fel a betegségből. Abban az esetben, ha nem vagyunk biztosak, mikor érdemes megkezdeni a mozgást, kérdezzük meg kezelőorvosunkat. Ha visszatérés során terhelésre jelentkező szokatlan tüneteket tapasztalunk, hagyjuk abba az aktivitásunk növelését, ne késlekedjünk kivizsgálást kérni.
Ha egészségesek vagyunk viszont mindenképp mozogjunk!
Az inaktivitásunk megtörésére számos apró módszert alkalmazhatunk, melyekkel minden egyes alkalommal egy magasabb szintre jutunk, így hozva vissza életünkbe az egészséges mozgás mennyiségét. Kezdetben legegyszerűbb, ha arra törekszünk, hogy az ülve töltött inaktív időszakjainkba minél gyakrabban „mini mozgás perceket” iktatunk be. Ehhez egészen egyszerűen használhatjuk a telefonunk időzítőjét, mely meghatározott időnként pittyegéssel jelez, „Itt az idő egy picit átmozgatni magunkat!”. Számos applikáció is elérhető, melyek kifejezetten a mozgásszegény életmódból való „kilábalásban” segítenek nekünk. Beütemezik a mozgásperceinket, feladatokat adnak, inspirálnak minket. Rengetek olyan mozgásforma létezik, amelyekhez nem szükséges nagy tér, a nap bármelyik szakaszában végezhetőek. Igyekezzünk olyan mozgásformát választani, amely a fizikai állapotunknak megfelel, ha kezdő szinten érezzük magunkat, alacsony intenzitású mozgásformákat (séta, nordic walking, aerobic jellegű gyakorlatok, bicikli, lassú futás…) válasszunk. Ne terheljük túl magunkat, mindig csak akkor lépjünk új szintre, ha az előző szint teljesítése már nem okoz kihívást. A szintet emelhetjük az intenzitás növelésével, vagy azonos intenzitáson a mozgás idejének meghosszabbításával.
A mozgásprogramunk során törekedjünk arra, hogy fokozatosan növeljük az aktivitásunkat és mindennap legalább fél óra alacsony intenzitású testmozgást végezzünk, vagy legalább 20 perc közepes intenzitású mozgásformát a hét minden második napján. Az erősítő jellegű mozgásformák (súllyal, ellenállással végzett feladatok) beiktatása, hetente 2-szer ajánlott. Azok, akik szív és érrendszeri betegségben érintettek, az erősítő gyakorlatok végzésével óvatosan bánjanak. Ilyen esetben érdemes szakvéleményt kérni. Fontos, hogy azok, akik rendszeresen folytatnak sporttevékenységet, és növelni szeretnék a teljesítményüket, szintén tartsák be a fokozatosság elvét, hiszen a túlterhelés következtében az immunrendszer meggyengülhet, negatív hatást elérve ezáltal.
A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél
A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát alszanak éjszakánként, jelentős fejlődésbeli és teljesítési különbségeket mutatnak azokhoz képest, akik a szükséges órákat megalusszák. A memóriáért, az intelligenciáért felelős agyi régiókban keletkező változásoknak hosszú távú negatív
Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai
Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára. Okos edzésmunkával meg lehet előzni a túlterhelést, a teljesítmény visszaesését és az egészségügyi kockázatokat is, de ehhez néhány alapvető elvet be kell tartani. Elöljáróban annyit, hogy az
COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?
? Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? ? Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? ? Mik a hosszú távú egészség pillérei? A Legyek jól! egészségtudatossági portált a COVID első hulláma alatt indították el a Palotanegyed praxis orvosai és egészségfejlesztési szakemberek. A rendelőkben és a kiadóban egyaránt sokat foglalkoztunk azzal,