A Fusion Vital évek óta méri a magyaroknak azt a képességét, hogy mennyire tudják elengedni az életüket átfonó stresszt és mindig arra jutunk, egy-egy jó egyéni példától eltekintve jellemző, hogy nem tudunk regenerálódni. Rosszul alszunk, kevés időt szánunk pihenésre, a szabadidőnk ugyanolyan hajszolt, mint a munkával töltött óráink és sokszor még a relaxációra szánt időnk is tiszta stressz. A pihenést alig-alig értékeljük és kevés figyelmet szánunk rá, pedig a teljesítőképességünk jobbára attól függ, hogy előtte mennyire tudtunk regenerálódni. Egyszerűen szólva a teljesítményünk csak annyi lehet, amennyit a kipihentségünk megenged!
Évente 1-2 alkalommal a hosszabb szabadságunk alatt fel lehetne tölteni a saját akkumulátorainkat, de persze csak akkor, ha nem ugyanúgy éljük tovább az életünket, mint máskor. De a tartalmas szabadságnak is vannak jellemzői.
Első tévhit: a tétlenség és a tespedés nem minőségi regeneráció! Persze, aludjuk ki magunkat az első pár napban, de ne csak fekvésből álljon a két hetünk!
Második tévhit: az élményzsúfolás. Az olyan szabadság-terv, amelyben szinte óráról-órára be van osztva, hogy mikor mit csinál és hova megy a család (városnézés látnivalók kipipálva, strand délután 3-6-ig és este vacsora után koncert), nem sokban különbözik a szokásos munkanapjaink megtervezésétől. A szabadság testi-lelki értelemben akkor pihentető, ha kitörünk a rutinból és teljesen mást csinálunk, mint általában szoktunk. Kb. 3-4 nap kell ahhoz, hogy az idegrendszerünk átálljon egy másféle működésre, segítsünk neki a
- kevésbé feszített napirenddel (nem történik semmi, ha nem ebédelünk pontban délben)
- sok alvással és pihenéssel (ha délelőtt támad kedvünk szunyókálni, akkor délelőtt szunyókáljunk)
- rengeteg játékkal és vidám élményekkel (a nevetés és a játék izgalma másfajta idegrendszeri működést jelent)
- ne féljünk a spontaneitástól (nem baj, ha vannak olyan napok, amikor nem tudjuk, mit csinálunk 1 óra múlva)
- aktív órákat is iktassunk be (az úszás, szörf, evezés vagy kerékpározás olyan mozgásformák lehetnek, amelyek amúgy nem részei az életünknek, így változatosságot jelentenek és a sportot sem kell teljesen kiiktatnunk)
- legyünk sokat a levegőn (Skóciában az orvosok már receptre írják fel a kültéri programokat az embereknek)
- de a legfontosabb, hogy a lelkünkben is álljunk át és csináljunk olyasmiket, amelyre máskor nincs idő vagy türelem, esetleg régóta szerettük volna kipróbálni vagy gyerekkorunk jó emlékeit idézik: szappanbuborékot fújni, papírsárkányt eregetni, kavicsokat festeni, homokvárat építeni…
Ne görcsöljünk a szabadságunk alatt, töltsön el nyugalommal bennünket, hogy a munkánk megvár 🙂 , helyette inkább törekedjünk olyan élményekre, amelyek segítenek azt feledtetni.
Csináljuk azt, amit igazán szeretnénk vagy mindig szerettünk volna és éljük meg a pillanatot. A TODO-listák helyett eljött a TOBE-listák ideje!
A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél
A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát
Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai
Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára.
COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?
? Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? ? Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? ? Mik a hosszú távú egészség pillérei? A