A fájdalomról, mint érzésről valószínűleg nincs olyan ember, akinek ne lenne némi tapasztalata, legyen szó akár fejfájásról, derékfájdalomról vagy akár egy sérülés utáni állapotról.
Ha ezt a szót elolvassuk vagy halljuk rögtön sok-sok negatív érzelmet, gondolatot társítunk mellé, hiszen senki sem szereti, ha bármilyen kellemetlen érzés tör rá.
Próbáljunk meg most mégis egy-két lépéssel közelebb kerülni hozzá és megismerni, így talán az elmúlásában is jelentős mértékben hozzájárul a megszerzett ismeret.
A fájdalom megéléséért minden esetben az agy felelős, legyen szó éles, tompa, erős, nyilalló vagy enyhe jellegű érzéstől. Egy sérülés esetében 1-2 hónapig akut fájdalomról beszélünk, ami a szövetet ért károsító behatásra adott válaszreakció. Tulajdonképpen egy elég hasznos dolog, hiszen rögtön elrántjuk a kezünket például egy forró lábas nyelétől. A sérülést követően automatikusan, pihentetjük, kíméljük az adott testrész, így óvva meg a szöveteket a további károsodástól. Ez teszi lehetővé, hogy ebben a nyugalmi helyzetben a sérült részek számára adottak legyenek a körülmények a felépülő folyamatokhoz, és megfelelő szöveti regenerálódás jöjjön létre.
Amit tudnunk érdemes, hogy a fájdalomérzet mindig szubjektív, melyet az érzelmi állapot jelentősen meghatároz. Gondoljunk csak bele, mennyire rosszul tud esni amikor valami miatt rossz passzban vagyunk és a nap végén még a kislábujjunkat is belevágjuk az ágy szélébe, és mennyivel „enyhébbek a tünetek”, ha mondjuk egy szülinapi zsúron történik ez meg.
A 3, bizonyos esetekben 6 hónapnál tovább fennálló fájdalom esetében krónikus fájdalomról beszélünk. Ennyi idő elegendő ahhoz, hogy a regeneráció végbe menjen, tehát a további fájdalomérzésért, már nem az agy által létrehozott válasz felelős, melyet a károsodott szövetek megóvására indít. Ha nem található egyéb elváltozás, kizártnak tekinthetőek más betegségek, és minden eredmény a gyógyult, egészséges állapotot támasztja alá, a fájdalomérzet további fennállása az idegrendszer érzékenysége miatt magyarázható.
Innentől kezdve egy sokkal összetettebb esettel állunk szembe, hiszen az idegrendszerünk működésére számtalan dolog hatás gyakorolhat. A biológiai, kulturális, szociális, pszichológiai és az őt körülvevő környezeti tényezők mind-mind hatással vannak az idegrendszeri működésére.
Ahhoz, hogy rájöjjünk mi a probléma oka és a megszüntetés kulcsa, sorra kell vegyük mind azon dolgokat, melyek a háttérben állhatnak.
Ha az orvos által nyújtott terápiás lehetőségeket mérlegeljük először, a gyógyszeres kezelés hatékonyan csökkentheti vagy akár teljesen meg is szüntetheti a panaszokat. Ha a műtéti megoldáson gondolkozunk érdemes másodvéleményt kérni, illetve észben tartani, hogy krónikus fájdalom esetében ez nem számít hatékony eljárásnak.
Mivel az idegrendszeri működésére a lelki tényezők közvetlenül hatnak, kellőképp át kell vizsgálnunk önmagunkat pszichés értelemben is, ha ehhez segítségére van szükségünk bátran forduljunk szakemberhez. A fejünkben lévő érzelmek és képzeletek mind-mind ingerek az agyunk számára, ezért nem mindegy, hogy milyen töltetű gondolatokkal tápláljuk idegrendszerünket. Ezek változtatására szerencsére van módunk. A felismerés már fél siker! Az önmagunk megértésére fordított energiáink és a változtatásra való törekvéseink meghozzák az eredményt. A stressz kezelésére, idegrendszerünk nyugalmának biztosítására, különböző technikák léteznek, melyek könnyen elsajátíthatóak, alkalmazásukkal egy általánosan jobb állapotot tudunk létrehozni, a fájdalmat csökkenteni. Ilyen technika például az autogén relaxációs tréning.
Számos olyan tényező és személyes történet lehet egy ember életében, melynek befolyásoló mivolta csak gondosan körbejárva értelmezhető és hozható összefüggésbe a fennálló fájdalommal. Sokszor már csak visszatekintve tudatosul bennünk és hozunk kapcsolatba egy pszichésen megterhelő időszakot egy megromlott egészségi állapottal.
Életvitelünket, szokásainkat szintén javasolt górcső alá vetni, hiszen ezek is részt vehetnek idegrendszerünk gyengeségében. A felfokozott napi ritmus kimerültséghez vezet, melyet észlelnünk kell és reagálunk kell rá. Lassítsunk le hiszen semmi nem lehet fontosabb a saját egészségünknél és lássuk be, hogy a kimerültség a munkánk rovására mehet, illetve másokon sem tudunk hatékonyan segíteni ha mi nem vagyunk megfelelő állapotban.
Végül de nem utolsó sorban emelném ki a kellő, és megfelelő mértékű informáltságot. A fájdalom működéséről szerzett tudás kiküszöbölheti a környezetünkből jövő gyakran hibás és félelmet ébresztő információkat. A félelem egy erős irányító, ami nagy hatással van a fájdalmaink megélésére. A félelmeink lehetnek teljesen egyértelműek, de akár rejtve is munkálhatnak bennünk.
Ha törekszünk arra, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk és minél tudatosabbak legyünk a megoldásra törekedve, a biztos javulás felé vezető útra léptünk rá.
A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél
A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát
Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai
Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára.
COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?
? Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? ? Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? ? Mik a hosszú távú egészség pillérei? A