Mostanság egyre többen hozzák szóba a beszélgetéseink során, hogy úgy érzik, mintha nem lennének formában: gyorsan kifulladnak, kevesebbet bírnak, hamarabb elfáradnak, alig marad energiájuk. „Korábban többet bírtam, most szinte csak lézengek, nincs erőm mozogni vagy sportolni sem” – mondja Krisztina, a 40-es éveiben járó ismerősöm, akit eddig mindenki kicsattanó energiájáról ismert. Persze, a járvány mindenkit megviselt, az ilyesfajta fáradtságot hajlamosak vagyunk annak betudni, hogy a COVID miatt nem a szokásos életünket éltük, vagy annak, hogy bizony, a bezártság alatt felszedtünk néhány plusz kilót, vagy annak, hogy nincs mit tenni, idősödünk és ez a korral jár.
Sokaknál azonban az is előkerül, hogy mennyire megviselte őket a koronavírus-fertőzés és valahogy azóta nem érzik magukat 100%-osnak. Ez a tény pedig árulkodó lehet akkor, amikor a szűnni nem akaró fáradtságunk magyarázatát keressük!
Bár világszerte sokan estek át a vírusfertőzésen, mégsincs elég tapasztalat ahhoz, hogy pontosan feltárható legyen, milyen hosszan hatnak az egészségünkre a betegség következményei. A vírusfertőzés legmakacsabb maradandó szövődményei közé tartoznak a szív-, illetve a légzőszervi szövetkárosodások, amelyek hatása sokaknál okozhat panaszt még hetekkel-hónapokkal a betegség lefutását követően is. Mivel az akut fertőzést már régen magunk mögött hagytuk és netán a levegőért kapkodást hajlamosabbak vagyunk a pollenallergiára fogni, nem feltétlen gondolunk az ún. poszt-COVID tüdőkárosodásra, mint a nehéz légzés vagy a korai kifulladás kiváltó okára. A COVID-szövődmények hosszabb távú következménye ugyanis a tüdőszövet roncsolódása, hegesedése, melynek nyomán csökken a tüdőnk légcsere kapacitása (légzőtérfogatunk), emiatt állandósulhat a zihálás, hogy nehezen kapunk levegőt, esetleg mellkasi fájdalomérzetünk van vagy fáradékonynak érezzük magunkat. Ha sportoláskor úgy érezzük, hamarabb elfogy a levegőnk, inkább álljunk meg, ne hajszoljuk tovább magunkat! Ne vegyük félvállról ezeket a panaszokat, ha sokáig nem javul a tüdőnk állapota, akkor javasolt orvosi vizsgálatokkal kizárni, hogy érintettek vagyunk-e a poszt-COVID tüdőkárosodásban. Kérjünk időpontot háziorvosunkhoz, aki fizikális vizsgálat és véroxigénszint mérést követően javasolhat további szakorvosi vizsgálatot, ahol légzésfunkciós vizsgálatot is végeznek.
További hasznos cikkünk a témában itt olvasható, a légzésgyakorlatokról pedig itt található videóval illusztrált instrukció, légzésfunkcióinkat segítő gyógytorna konzultációnkra pedig itt lehet jelentkezni.
A nyári alváshiány következményei a gyerekeknél
A Magyar Alvásszövetség közleménye: A nyári időszak számos kisgyermek életében a korábban megszokott alvási ritmus megváltozásával jár. Azok a 6-12 éves korú gyerekek, akik kevesebb mint kilenc órát
Nyáron edzeni? Mit, mikor, mennyit? A nyári sportolás ökölszabályai
Rendszeresen vagy gyakran sportolsz, esetleg mostanában készülsz valamilyen megmérettetésre, versenyre? A jó idő ugyan mozgásra csábít, de a kánikulai melegben való megterhelés számtalan kockázatot jelent a szervezeted számára.
COVID tanulságok: mit tegyél az egészségedért, most?
? Túl vagyunk a COVID-on? Mit tanulhattunk belőle? ? Mire érdemes figyelnünk az életmódunkban a háziorvos és az egészségfejlesztési szakemberek tapasztalati alapján? ? Mik a hosszú távú egészség pillérei? A