Így válassz okoseszközöket az egészséged védelmében

Manapság okostelefonunk vagy különféle testen viselhető eszközeink segítségével viszonylag pontos képet kaphatunk arról, hogy mennyire éljük egészségesen az életünket. Ám a különféle kütyük és telefonos alkalmazások tengerében nehezen igazodunk el: nehéz pontosan látni, hogy melyik eszköz mire való és mennyire megbízható. Az okoseszközök piaca évek óta robbanásszerűen bővül és ma már szinte nincs olyan mobiltelefon gyártó, akinek ne lenne a kínálatában valamilyen okosóra vagy okoskarkötő, vagy ne kínálna legalább valamilyen egészségfejlesztést támogató telefonos applikációt a felhasználói számára. Érthető tehát, ha sokan megzavarodnak, melyiket milyen célra lehet használni, vagy hogyan érdemes választani a különféle egészségtámogató okosmegoldások közül. Következő összeállításunkkal azoknak segítünk, akik még nem, vagy nem elég tudatosan használnak ilyesfajta eszközöket.

Az egészségtudatosságra szoktatás legelső kütyüi az egyszerű lépésszámlálók vagy távolságmérők voltak, amelyek pár évvel ezelőtt zsebben hordva vagy ruhára csíptetve követték a napjainkat. Ezek az eszközök elemmel működő, analóg technológiájú gondozásmentes, kb. gyufásskatulyányi méretű önálló készülékek és képernyőjükön jobbára napi lépésszámokat, megtett távolságokat és résztávokat mutattak. Bár úgy tűnhet, hogy a technológia az utóbbi években elszaladt mellettük, de ma sem érdemes lebecsülni ezeket az egyszerű eszközöket: használatuk még mindig rendkívül egyszerű és komplikációmentes. Ezeknek a készülékeknek az egészségtudatosságot támogató funkciója jobbára a napi 10.000 lépéses vagy a 8-10 km-es gyaloglási célok elérésén alapul, amely még mindig nagyon hasznos cél, hogyha azt nézzük, hogy az utóbbi években egyre kevesebbet mozgunk és egyre inkább nő az inaktivitásunk.

Ha tehát olyasvalakik keresnek valamilyen eszközt egészséges életvitelük tudatosabbá tételéhez, akik idősek, gyermekek vagy ódzkodnak a csúcstechnológiától, esetleg még nincs okostelefonjuk, vagy nem akarják / tudják azt állandóan magukkal hordani, akkor számukra ma is kiváló választás egy apró lépésszámláló készülék használata. Az ilyen egyszerű kis készülékekhez képest hasonló elven működnek egyébként az idős emberek számára kifejlesztett elesés-figyelő eszközök is, amelyeket nyakba akasztva vagy csuklón viselve lehet hordani és képesek kikövetkeztetni, ha a viselőjüknél esetleg egy-egy hirtelen helyzetváltoztatás esési kockázatot jelent és ilyenkor az előre beprogramozott csatornákon értesítik a segítő személyzetet. Általában ezek sem mind klasszikus okoseszközökként működnek, épp azért, hogy bárki számára elérhetők lehessenek – tehát nem feltétel, hogy okostelefon is tartozzon hozzájuk.

Az okoskarkötők első generációs intelligens egészségtámogató eszközök, ezek beépített szenzoraikkal, telefonunkkal összekötve már képesek olyan alapvető fiziológiás mutatókkal dolgozni, mint viselőjük testhőmérséklete vagy szívritmusa – mindemelett a gyorsulás- és távolságmérési funkciók továbbra is megmaradtak bennük. Mivel legtöbbjüknek egyáltalán nincsen, vagy csak kis méretű kijelzője van, ezért ezeknek az eszközöknek viszonylag alacsony az energiaigénye – általában néhány naponta elegendő feltölteni az akkumulátorukat. Okoskarkötőt azoknak érdemes használni, akik nem szeretnének vagyonokat költeni egészségfigyelő eszközökre, nem szeretnek sokat és gyakran bíbelődni az eszközök feltöltésével vagy nem hordanak / nem hordhatnak karórát. A karkötők ár-érték arányban egyelőre jó kompromisszumnak tűnnek akkor, ha elfogadható áron megbízható minőségű, ám az egyszerű eszközöknél kicsit bővebb egészségügyi adatokat szeretnénk kapni a szervezetünk működéséről, ugyanakkor el kell fogadni, hogy ezek inkább csak gyűjtik az adatainkat, üzeneteikkel jobbára nem avatkoznak be a pillanatnyi döntéseinkbe.

Mostanában az okoskarkötőket lassan az okosórák váltják fel, amelyek már igazi új generációs eszközök. Praktikus funkcióik miatt ezeknek a piaca fejlődik a legdinamikusabban, aminek elsősorban kényelmi okai vannak. Az okosórák ugyanis tulajdonképpen okostelefonjaink kiterjesztett kezelőfelületeiként is működnek, így ha a csuklónkon „kéznél van” egy irányítófelület, akkor akár már a telefonunkat sem kell folyton a kezünk ügyében tartani, hiszen magáról az óráról közvetlenül adhatunk parancsokat. Az órák azonban nem csak emiatt futnak be nagyobb karriert, hanem mert méretük okán általában többféle funkció fér el bennük, mint az egyszerű okoskarkötőben (több, pontosabb és akár EKG-mérésre is alkalmas szenzorokat is beépíthetnek, nagyobb számlapján pedig rengeteg részletes nézetet tud megjeleníteni, akár lehet kezelni rajta a sportolás közben szóló zenéinket, van, amelyiken elolvashatjuk üzeneteinket vagy lehet kezdeményezni azonnali pulzusmérési funkciót). A drágább modellekben mindez kiegészülhet a mikrofonok által rögzített környezeti zajok elemzésével is, ezért egyes eszközök pl. alkalmasak akár alvás közbeni horkolásfigyelésre is.

Az okosórák nagy része úgynevezett reszponzív funkciókkal rendelkezik, azaz „beleszól” az életünkbe, a döntéseinkbe (olyanokat, mint pl. hogy álljunk fel a sok ülést követően, sportoláskor figyelmeztet, amikor túl magas a pillanatnyi terhelésünk vagy ha épp idegesek vagyunk, akkor légzőgyakorlatokat javasolhat ahhoz, hogy a pulzusunkat csökkentsük, esetleg szól, ha itt az ideje lefeküdnünk). Az adatok és üzenetek az okostelefonunkkal szinkronizálhatóak, ez nagyon kényelmes, ám rengeteg energiát igényel, így a modernebb okosórák akkumulátora igencsak igénybe van véve a mindennapokban: ugyanúgy naponta tölteni kell, mint magát a telefonkészüléket. Cserében rendkívül részletes és az orvosi eszközök pontossághoz néha egész közeli adatokat kapunk a testünk működésével kapcsolatban, nem beszélve arról, hogy a figyelmeztetések valóban hasznosak lehetnek a tudatos életvitelhez. A drága készülékekbe beruházni csak úgy van értelme, ha ki is használjuk ezeket a pazar funkciókat, így okosórát azoknak ajánlunk, akiknek kifejezetten fontos, hogy kezdjenek is valamit a mérési eredményekkel és igyekeznek be is tartani az ajánlásokat.

A technológiai fejlődés következő állomása az lesz, amikor ezekkel az egészségtámogató jellemzőkkel „felokosítjuk” egyes használati tárgyainkat és jönnek az olyan okosruhák, okoscipők vagy okosékszerek, amelyekben légzésfigyelés, stressz-monitoring vagy részletes mozgás- és tartásfigyelési funkciók lesznek majd beépítve. Mindehhez már csak alig 2-3 évet kell várnunk…

Természetesen árban és funkcióit tekintve is rendkívül nagy szórás van az egyes modellek között és néha nem is tudjuk előre, hogy mit várunk el egy ilyen eszköztől, melyik funkciója mennyire értékes a számunkra. Ezért mindenkinek, aki okoseszközöket szeretne használni, javasolt, hogy kezdetben egy egyszerűbb funkcionalitású és/vagy egy olcsóbb eszközzel kezdje monitorozni az egészségét. Először ki kell tapasztalni, hogy egyáltalán hordjuk-e az új készüléket, mennyire kényelmes a viselete, érdekelnek-e bennünket a mért adatok és kezdünk-e velük valamit. Pár hónap vagy akár egy-két év használat után megtanuljuk, hogy mire lenne szükségünk hosszabb távon és mit várunk el egy ilyen eszköztől.

Akkor érdemes a drágább modellek között vizsgálódni és a robosztusabb okosórákba beruházni, ha számunkra fontosak az általuk mutatott értékek és addigra már tisztában vagyunk az igényeinkkel. Olyasmikre kell gondolnunk például, hogy ha pitvarfibrillációra hajlamosabbak vagyunk, akkor időről-időre EKG-t szeretnénk mérni vele, vagy ha rendszeresen fáradtabbnak érezzük magunkat, akkor emiatt fontos lehet, hogy az eszköz az alvásminőségi mutatókkal is dolgozzon, esetleg úgy gondoljuk, hogy a sportolás közbeni terhelést kifejezetten hasznos lenne látnunk, netán elvárjuk, hogy az óra beleszóljon az életünkbe, vagy elég, ha inkább csak gyűjti az adatokat és azok alapján mi majd meghozzuk a döntéseket.

Akármilyen eszközt is használunk, biztosak lehetük benne, hogy nagy bajt nem csinálunk, ha elkezdünk odafigyelni a terhelésünkre, alvásunkra, sportolásunkra.

Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy ahhoz, hogy egészségtudatosabban éljünk, nem szükségesek az okoseszközök. Elegendő pl. egy táblázatban saját értékeléseinket vezetni, hogy aznap jól éreztük-e magunkat vagy sem, illetve néhány szubjektív mutatót ezek mellé tenni: kipihentek / jókedvűek / produktívabbak voltunk-e aznap. Ha valaki hónapokig ilyesfajta önreflexiós gyakorlatot követ, akkor még okoseszköz sem kell ahhoz, hogy rengeteget tanuljon a teste / egészsége és a teljesítménye összefüggéseiről.

Akármelyik megoldást követjük, az biztos, hogy minél tudatosabbak leszünk, annál jobb lesz a közérzetünk is – okoseszközökkel vagy anélkül!