Óraátállítás: nyerünk vagy vesztünk vele?

Az óraátállítás senkinek sem a kedvence. Bár az EU 2018. évi javaslata szerint mostanában kerülne sor az utolsó óraátállításra, a jelek szerint egy darabig még velünk marad az a kellemetlen jelenség, hogy óráinkat tavasszal a nyári-, ősszel pedig a téli időszámítás szerint kell igazítgatnunk.

A nyári átállításkor a hosszabbodó nappalok tudata segít abban, hogy elfogadjuk az egy órás alvásidő-csökkenést, a téli időszámításra való átállás szükségszerű kellemetlenségére pedig sokan úgy tekintenek, hogy ősszel „nyerünk” egy plusz órát. Mindazonáltal ez nem így van, mert a tudomány inkább „standard” időszámításnak nevezi azt, amely a köznyelvben téli időszámításként terjedt el. Eredetileg ugyanis (az 1970-es ill. 80-as évektől való általános alkalmazása előtt) jobbára ez volt érvényben Európában és Magyarországon is – a nyári időszámítás ehhez képest siettet bennünket.

Érdekesség, hogy a nyári időszámítás kifejezés angol rövidítésében szereplő ST-betűket nemcsak Summer Time (nyári idő) / hanem Saving Time (megtakarított idő) fogalmakkal is magyarázzák. Ez utalhat arra is, hogy az óraátállítást eredetileg a vele járó energiamegtakarítástól várt előnyök hívták életre. Azonban az eltelt évek-évtizedek alatt már számtalan publikáció mutatott rá, hogy a bioritmus megzavarása az emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai miatt számos betegségkockázatot erősít és egyértelmű gazdasági előnyökkel nem jár (ami a villamosenergia-megtakarítás kapcsán jelentkezik, azt a növekvő egészségügyi kiadások, balesetek és más gazdasági károk ellensúlyozzák).

Az EU online felmérésén a szavazók elsöprő többsége az átállítás eltörlése mellett foglalt állást, ugyanakkor az, hogy mi legyen helyette, az utóbbi 1-2 év pandémiás fejleményei miatt háttérbe szorult, a tagállamok kormányai pedig központi állásfoglalás híján egymásra várnak. Jelenleg nincs tehát napirenden, hogy vajon a téli vagy a nyári időszámítást alkalmazzuk-e a jövőben, sőt, egyes források azt is rebesgetik, hogy ez a döntés akár 5 -10 további éven át elhúzódhat Európában.

Téli vagy nyári legyen?

A nyári időszámítás megtartása mellett jobbára a társadalmi igények szólnak: az a tény, hogy ekkor késő estig világos van, az emberek számára vonzóbb és az utóbbi években kialakult életstílushoz jobban illeszkedőnek tűnik. A téli időszámítás mellett ugyanakkor a teljes tudományos és egészségügyi szektor felsorakozott, lévén, hogy egészségügyi szempontból kívánatos lenne, ha a lakosság életvezetése inkább ehhez az ütemezéshez illeszkedne. A döntés a politikusok kezében van és még várat magára, az azonban biztos, hogy a jelenlegi, évi kétszeri állítgatás rendkívül megterheli az emberi szervezetet és ehhez képest akár a standard-, akár a siettető időszámítás állandó alkalmazása kevésbé lenne megterhelő az emberi szervezet számára.

A plusz óra alvásidő sem egyértelműen hasznos

Az október végi átállítással nyert alvásidő elsőre tehát ajándéknak tűnik, ugyanakkor a következő napokban ez is képes alaposan megzavarni szervezetünk harmonikus működését, bioritmusunknak ugyanis a plusz alvásórák miatt is alkalmazkodnia kell (habár ez kétségtelen kevésbé intenzív folyamat, mint március végén, amikor egy órányi alváshiány mellékhatásait kell kompenzálnia). Pár napba telik, hogy szervezetünk ráhangolódjon a későbbi lefekvésre és a későbbi felkelésre. Tulajdonképpen egy mini jetlag-jelenség történik velünk, olyan, mintha elutaznánk egy másik időzónába, csak ez nem a tengerentúlon van, hanem közelebb.

Emiatt történhet meg, hogy a plusz órányi alvás ellenére is fáradtabbnak érezhetjük magunkat, amelynek a hatása általában néhány napig még kitart. Kockázatok lehetnek: nő a hibázás valószínűsége, csökken a teljesítmény, lassabb és kevésbé koncentrált lesz a gondolkodás, részlegesen gyengül a memóriánk, nyomottabbá válik a kedélyállapotunk, mindemellett a több és hosszabb nappali sötétség a mentális betegségek erősödésének a kockázatát is magában rejti.  

Tanácsaink a bioritmus drasztikus megváltozásának enyhítésére:

• Ha tehetjük, az átállás idején legyünk minél többet természetes fényben, napon, levegőn! Ne kuksoljunk a bezártságban, mert a napfény sokat segít abban, hogy a sötétebb esti órákban az alvást segítő melatonin-hormon termelődése határozottabban induljon meg!
• Jóllehet a délutáni rövid szieszta általában hasznunkra válhat (ennek előnyeiről itt írtunk bővebben), de az óraátállításkor ne pihenjük ki magunkat délután azért, hogy este könnyebben elaludhassunk. Így ezekben a napokban mellőzzük a napközbeni szunyókálást!
• Fokozatosan álljunk át, kerüljük a drasztikus változásokat, amelyek a szervezetünk számára sokkhatással érnek fel. Ha csak lehet, az eredeti lefekvési időhöz igazítsuk az ágyba kerülést és pár nap vagy egy hét alatt térjünk át az új időszámítás szerinti alvási rendünkre. Napi 15 perces csúszásokkal kíméletesebben tudjuk hozzászoktatni a szervezetünket az új ritmusra.
• Ugyanez vonatkozik az esti rituáléinkra is, azokat mindenképpen tartsuk meg, hogy a szervezetünknek ezzel is segítsünk az alkalmazkodásban és kiemelten fontos a megfelelő alváshigiéné is: az esti szórt és nem koncentrált fény, a hűvösebb hálószoba, illetve a lefekvés előtti olvasás segít megnyugodnunk, lelassulnunk és a pihentető alvásra hangolódni.