Testmozgás járványhelyzetben – hol és hogyan mozogjunk?

A koronavírus járvány miatt kihirdetett korlátozó rendelkezések alapján összefoglaljuk, hogyan és milyen formában lehet aktív testmozgást végezni. Lényeges ugyanis, hogy az olyan, lelkileg megterhelő időszakokban, mint a jelenlegi, továbbra is igyekezzünk megőrizni az egészségünket. Mit tehet az, aki nem szeretné feladni a rendszeres testmozgást vagy éppen minden eddiginél jobban szükségét érzi, hogy kiszellőztesse a fejét és a mozgással segítsen elengedni a stresszt?

Aktív életvitel – mit szabad és mit nem?

Sétálni, kirándulni, rollerezni, kerékpározni továbbra sem tilos, sőt, egészségmegőrzési szempontból ajánlatos is! Az utóbbi időben a munka- vagy tanulási rend átalakul, ezek színtere sokaknál áttevődik az otthonukba és az utazás megtakarításából felszabaduló időt fordíthatjuk magunkra, akár a szokásosnál több mozgásra is. Sokan az otthoni közegbe helyezik át a gyakorlatokat, ehhez adunk segítséget pld. ezzel a videóval is. A kutyasétáltatás rendszert ad a napjainknak és aktivitással is jár – ez továbbra is megengedett, ugyanakkor a kijárási tilalom időszakában nem távolodhatunk el az otthonunktól messzebbre, mint 500m. Ha mégis bejárunk dolgozni, akkor a közösségi közlekedési eszközök zsúfoltságát kikerülhetjük, ha pár megállót gyalog teszünk meg, a munkába való hosszabb utazásainkra rollert is magunkkal vihetünk, de vonatokon vagy a fővárosi BKK-járatok egy részén a kerékpárunkat is lehet szállítani. Gyaloglással kapcsolatos trükkjeinkről ebben a bejegyzésünkben már írtunk, ugyanitt olvashatsz ennek a jótékony hatásairól is.

Szabadidősportok – egyénileg otthon vagy a szabadban

Fontos, hogy az egyéni sportok szabadtéri gyakorlása továbbra sem tilos! Futni, gyalogolni, nordic walking-ozni, kerékpározni, görkorcsolyázni vagy bármilyen egymagunkban végezhető aktív mozgásformát továbbra is lehet gyakorolni szabadtéren – feltéve hogy ehhez nem szabadidős létesítményeket szeretnénk használni, azok használata ugyanis tilos (a rendelet a fitnesztermeket, fedett uszodákat, korcsolyapályákat külön is nevesíti példaként). Közterületen, nyilvános helyen, továbbá szabadtéri sportpályákon, ideértve az erdőket, parkokat, de az utcákat-tereket is, az egyéni szabadidős sporttevékenység gyakorlása tehát megengedett! Lényeges ugyanakkor, hogy ezekre az alkalmakra is készüljünk úgy, hogy maszk legyen nálunk – erre alább részletesebben kitérünk. Ugyanakkor még szabadtéren, nyitott sportpályákon vagy közterületen is tilos a szabadidős célú csapatsportok űzése – a rendelet a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda gyakorlását kategorikusan tiltja!

Versenysport – lehet, de eltérő szabályozása van

A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy versenyszerűen sportolók e tevékenységükben (ti. a sportolásban) nem korlátozhatóak. Akik tehát valamilyen egyesületi formában sportolnak, azok a klub vezetőség vagy a sportági szövetség állásfoglalásai, továbbá az edzés helyszíneként szolgáló intézmény szabályai alapján továbbra is végezhetnek edzéseket, amennyiben biztosíthatóak a védekezés feltételei. Arra számítani kell, hogy az egyes sportágak vagy egyesületek tekintetében különbségek lehetnek, hiszen nem mindegy, hogy egyéni vagy csapatsportot, azon belül is kontaktsportot űzünk-e, továbbá hogy a létesítmény, ahol edzeni szoktunk, egyáltalán nyitva van-e. A rendelet úgy fogalmaz, hogy „jégpályák, uszodák, edző- és fittnesztermek és a sportlétesítmények … versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak”. De ez sem automatikus, mivel annak megítélése, hogy az adott intézményt igénybe vevők esetében biztosítható-e a védelmi intézkedések betartása, az intézmény vezetőjének a hatásköre megítélni. Iskolai tornatermekben ugyanakkor a rendelet értelmében jellemzően nem tarthatók edzések még versenysportolók számára sem, csak akkor, ha az érintett éppen abba az adott intézménybe jár – ezekbe ugyanis a tanulók és az ott dolgozók kivételével tilos a belépés.

Az általános korlátozó rendelkezések betartása mellett a testmozgásra tehát továbbra is viszonylag sok lehetőség maradt, azonban mindig van pár „de”…!

Maszk: kell vagy nem?

November 11-től szabályozott a közterületen való maszkviselés is, amely hatéves kor felett mindenki számára kötelező a tízezernél nagyobb lakosú települések egyes közterületein is. Hogy hol, annak megítélését és kihirdetését a rendelet az adott önkormányzatra bízza, ugyanakkor sportoláskor, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező! Nem kell tehát maszkban sportolnunk!

Az sem mindegy, hogy mikor sportolunk…

Az általános kijárási tilalom ugyanakkor a szabad téren sportolókra is vonatkozik, tehát este 8 és reggel 5 óra között nem lehet közterületen tartózkodni, kivéve ha edzésről tartunk hazafelé és erről egyesületi igazolással rendelkezünk – ezeket a sportegyesülettől kell kérnünk. Az intézmények nyitvatartása is ehhez az idősávhoz igazodik, feltehetően a beltéri edzéseknek este 7 órakor amúgyis vége lesz.

És miért lényeges épp ilyenkor mozogni?

Jó, ha szem előtt tartjuk, hogy bármilyen mozgásformával nem csak a keringési- vagy mozgásszerv-rendszerünket, hormonháztartásunkat tarthatjuk karban, hanem jótékony pszichés hatásai is megmutatkoznak. A mozgás hatására felszabaduló egyes hormonok (különösen pl. az endorfin és a szerotonin) ugyanis a nyomasztó, depresszív gondolatokat is elsöprik, lényeges tehát, hogy a megterhelő időszakokban se zárkózzunk be – épp ezért fontos ilyenkor, hogy akár még növeljük is a napjainkban a testmozgás arányát. Jelenleg a magyar társadalom minden tagját beleértve az ajánlott napi legalább 30-40 percnek átlagosan csak a fele-harmada az, amit intenzívebb mozgással töltünk (12-15 perc). Akár gyermekek, akár felnőttek, akár idősek vagyunk, a mozgás jelentősége ilyenkor nagyon felértékelődik! Ne zárkózzunk be, inkább ha másra nem, egy sétára találjunk módot minden nap – természetesen magunk és mások egészségére ilyenkor is vigyázzunk!